Nyombél membránja, A legjobb gasztroenterológusok Moszkvában - Vakbélgyulladás


A gyógyszer-metabolizmus I. A gyógyszerek biotranszformációjának leggyakoribb formája az oxidáció. Sokkal ritkább és kisebb jelentőségű a reduktív átalakulás. A mikroszomális oxidáció az endoplazmatikus retikulumban történik, amelynek enzimjei a legváltozatosabb kémiai szerkezetű vegyületek átalakítására képesek nincsen jelentős specifikus kémiai szerkezeti igényük a szubsztrátok irántde elsősorban a magas lipoid-víz megoszlási hányadossal rendelkező exogén vegyületek átalakítására képesek.

Ez abból következik, hogy csak ilyen vegyületek oldódnak bele az endoplazmatikus retikulum lipoid állományába.

Nyombél membránja MeRSZ online okoskönyvtár

Ez a terminológia nem egészen pontos, mivel ismeretesek nem citokróm Pnel működő egyéb mikroszomális monooxigenázok, mint például a flavin-monooxigenázok FMOde ezek szerepe lényegesen kisebb a metabolizmusban, mint a citokrómrendszeré.

Az oxidáció első lépésében egy oxigénatom épül be a molekulába, amit azután gyakran a a szemölcsök eltűntek spontán, nem katalizált átrendeződése követ.

nyombél membránja vastagbél papilloma

Az oxigénmolekula O2 a nyombél membránja származik. Az oxidáció során végeredményben az egyik oxigén a gyógyszermolekulához kapcsolódik, a másik vízzé redukálódik. A beépült oxigén gyakran, egy további spontán kémiai lépésben leszakad, és a metabolitban már hiányzik. Példa erre az N-demetiláció folyamata. Mindkettő együtt csak az endoplazmatikus retikulum foszfolipidjeiben található.

A máj mikroszomális citokróm P függő elektrontranszportlánc sémája és a citokróm b5 szerepe a monooxigenáz-rendszer Rövidítések — RH: gyógyszermolekula; PC: foszfatidilkolin Az ábrán látható, hogy az elektrontranszportlánc utolsó komponense a P—gyógyszer—O2 komplex, amely ma még nem pontosan ismert módon oxidált szubsztrátra, vízre és oxidált Pre esik szét.

Gyomorgyulladás

A citokróm P onnan nyerte a nevét, hogy redukált formájában CO-dal képzett komplexe nm-nél elnyelési csúcsot ad. Ez a nyombél membránja teszi lehetővé az enzim mennyiségének meghatározását a szövetekben differenciál-spektrofotometriás úton. A folyamathoz foszfatidilkolin kell, de hogy pontosan mi a PC szerepe ebben a mechanizmusban, még nem tudjuk.

A legjobb gasztroenterológusok Moszkvában

Az nyombél membránja látható, hogy az oxidációhoz szükséges reduktív kapacitást bizonyos esetekben a nikotinamid-adenin-dinukleotid redukált formája, a NADH szolgáltatja, és ilyenkor a hemoprotein nyombél membránja citokróm-b5 b5.

Nem mikroszomális oxidációk. A következőkben példákat adunk a nem mikroszomális oxidáció típusaira: A monooxigenáz-rendszeren túl a szervezet más enzimei is részt vesznek a gyógyszerek és más idegen anyagok oxidációjában. Redukciós átalakulások A gyógyszerek reduktív átalakulása nem olyan gyakori, mint az oxidatív típusú reakciók. A reduktív átalakulás részben a mikroszómában, részben a sejtplazmában történik, és jelentős a bélbaktériumok redukciós enzimkészlete is.

A folyamat általános jellemzője, hogy O2 jelenlétében gátlódik. Hidrolízis Az emlősszövetek jelentős hidrolitikus aktivitással rendelkeznek.

nyombél membránja hashártya rák elzáródása

A hidrolízist az enzimek egy komplex családja végzi, de pontos kategorizálásukat még nem végezték el. Az egyszerű klasszifikáció szerint valódi és pszeudo-kolin-észteráz csoportra osztják őket.

nyombél membránja humán papillomavírus jellemzői

Az endoplazmatikus retikulum is rendelkezik hidrolitikus elemekkel, de annál nagyobb a sejtplazma citoszol hidrolitikus aktivitása. Különösen a máj, a vese és a vérplazma bontja intenzíven az észtereket és az amidokat.

Az amidok metabolizmusa egy nagyságrenddel lassabb, mint az észtereké. A gyógyszer-metabolizmus II. A kapcsolódás enzimatikus jellegű, energiaigényes folyamat, az utóbbi miatt a II. Sokféle enzim vesz részt nyombél membránja konjugációban. A reakcióutak, az enzimek és a gyógyszerek reaktív csoportjai összefoglalóan a 3. Régebben azt gondolták, hogy a II. Ma már azonban néhány kivétel is ismeretes. Nyombél membránja példa erre a morfinglukuronid, amely hatékony, sőt hatékonyabb az eredeti vegyületnél.

A morfinglukuronid már hatástalan metabolit. A konjugációk fokozzák a nyombél membránja vízoldékonyságát, aminek következtében jelentősen meggyorsítják a vegyületek kiürülését. Az aktív csoportok, amelyeken a konjugátumok kialakulnak, sokszor az I.

Mivel a konjugáció nagymértékben lerövidíti a gyógyszerek szervezetbeni tartózkodását, megakadályozza a további metabolizmust. Így legtöbbször idő hiányában nem képződhetnek újabb metabolitok és konjugátumok a vegyületből. Csak a teljesség kedvéért említendő, hogy a gyors ürülés ellenére egyes konjugátumok részleges további metabolizmusa is végbemehet, és ezt újabban a metabolizmus III. Ilyen a glutationkonjugátum részleges hidrolízise, amikor ciszteinkonjugátum és merkaptursav keletkezik, vagyis a glutation három aminosavából kettő leszakad.

Az egyes konjugációs reakciók típusait röviden tárgyaljuk. Glukuronidkonjugációk A glukuronidkonjugációk a leggyakoribbak és egyben a legfontosabbak is a II. A glukuronidképződés esélyei jók a szervezetben, mivel egyfelől a gyógyszermolekula sok reaktív csoportja lásd 3.

A glukuronidkonjugátumok képződésének fő helye nem kizárólagos a máj endoplazmatikus retikuluma. Ha egy gyógyszermolekulán több reaktív csoport szerepel, többszörös glukuronidok is képződhetnek belőle a májban.

Ez úgy megnövelheti a gyógyszer molekulatömegét, hogy a konjugátum nem vagy csak nehezen tud filtrálódni a veseglomerulusok pórusain keresztül. Ezek a nagyméretű glukuronidkonjugátumok az epén át a bélcsatornába jutnak, és a széklettel ürülnek. A bélfal és a bélbaktériumok bőségesen rendelkeznek a konjugátumot bontó béta-glukuronidáz-aktivitással. A hidrolízis következtében a konjugátum az eredeti gyógyszerré alakulhat vissza, így újra lipoidoldékonnyá válik, és ismételten felszívódhat a béltraktusból.

A gyógyszereknek a máj és a béltraktus között így kialakuló körforgását enterohepaticus körforgásnak nevezzük. A glukoronidkonjugáció nemcsak az idegen anyagok, hanem az endogén vegyületek, így a bilirubin metabolizmusában is fontos szerepet játszik. Az újszülött glukuronidképzési képessége csak lassan alakul ki a szülés után, emiatt a bilirubin metabolizmusa és ürülése is gátolt lipoidoldékony marad.

Extrém esetekben az epefesték lerakódhat az agysejtekben, és súlyos idegrendszeri károsodást idézhet elő kernicterus. Ismert az is, hogy az újszülöttekben a chloramphenicol glukuronidkonjugációja lassú, emiatt nem nyombél membránja kiürülni, és a csecsemőben életveszélyes, toxikus szintet érhet el az antibiotikum szürke szindróma, grey baby syndrome.

Genetikus eltérések is vannak a fajok glukuronidképzési képessége között. Széles csíkos kárpit állatok rövid ideig élnek a kialakuló idegrendszeri károsodás, a kernicterus miatt. Felnőtt emberben is leírtak UDP-glukuronil-transzferáz-hiányos állapotot. Szulfátkonjugáció A szulfátkonjugáció a második leggyakoribb átalakulás a II.

A prosztetikus csoportokat a 3. A konjugációs enzim a szulfotranszferáz, mely a májsejtek citoszoljában található.

  1. Gyógyszerek paraziták kezelésére az emberi testben
  2. Szemölcsök a száj nyálkahártyáján
  3. Az emlőrák öröklődik

A szulfátkonjugátumok gyorsan ürülő, erősen vízoldékony vegyületek. A szulfotranszferáz-aktivitás telíthető, ami abban nyilvánul meg, hogy ha nagy dózisú aspirint adunk, elérve a telítést, egy szint fölött nem emelkedik a szulfátkonjugátumok mennyisége.

A telíthetőséget nem tapasztaljuk a glukuronidkonjugációnál. A macska és más ragadozók a glukuronidok helyett csak szulfátkonjugátumokat ürítenek. Metilezés Enzimjei a metiltranszferázok, a máj, a tüdő és a vese szövetében találhatók meg bőségesen, elsősorban az endoplazmatikus retikulumban, de a citoszolban is.

Az enzimek S-adenozilmetionint használnak makroerg metildonorként. A metiltranszferáz a normorphint morphinná vagy a morphint codeinné metilezheti. Acetilezés A primer aminok N-acetilezése gyakori, enzime az N-acetiltranszferáz, ami az acetilkoenzim-A acetil-Co-A mint kofaktor felhasználásával képez acetátokat.

Az acetiltranszferáz aktivitása a májban, a tüdőben, a vesében és a belekben bőséges. A folyamathoz ATP szükséges. Glutationkonjugáció A glutation három aminosavból Gly—Cys—Glu álló tripeptid.

Kevés gyógyszerrel alakul ki glutationkonjugátum. A szulfobromftaleinből BSP glutationkonjugátum képződik a májban, és a termék a vizelettel ürül.

  • Hova kerül a pinworm tojás
  • A legjobb gasztroenterológusok Moszkvában - Vakbélgyulladás
  • Nyombél membránja Anatómia és szövettan A gyógyszer-metabolizmus I.

A konjugátum képződésének intenzitása jellemző a máj metabolizálóképességére, funkcionális épségére, ezért a Nyombél membránja májfunkciós próbára használják. A gyógyszer-metabolizáló izoenzimek A citokróm-P rendszer szubsztrátjainak a száma több százezerre tehető. A citokróm-P enzimnek több formája létezik. Heterogenitását már a nyolcvanas években felismerték, hagyományos biokémiai technikákat elektroforézis, immunhisztokémia, monoklonális antitestek, spektrofotometria stb.

A kilencvenes években az izoenzimek és az őket kódoló gének szekvenciái közötti eltérés is ismertté vált. Az így nyombél membránja izoenzimek száma jelenleg sok száz szükségessé tette osztályozásukat, amire a megfelelő aminosav-összetétel, illetve a génszekvenciák hasonlósága vagy eltérése kitűnő módszernek bizonyult.

Nyombél membránja génszekvenciák hasonlósága egyben tükrözi az enzimrendszer evolúcióját is. Az izoenzimeket családokba és alcsaládokba osztjuk. Az izoenzimek elnevezése tükrözi besorolásukat. A szám után betű jelzi az alcsaládot, és végül újból egy arab szám az alcsaládon belüli enzimspecifikációt. Példa: CYP1A1 izoenzim az 1-es géncsaládba, azon belül az A alcsaládba tartozó 1-es izoenzimet jelöli.

Nyombél membránja

A gyógyszerek szervezetbeni sorsa, metabolizmusa szempontjából elsősorban a CYP 1, 2 és 3 géncsaládba tartozó izoenzimeknek van jelentőségük, míg a többi családba tartozó izoenzimek az endogén anyagok metabolizmusában vesznek részt. Körülbelül 10 CYP izoenzim vesz nyombél membránja a gyógyszer-metabolizmusban, egy gyógyszermolekula metabolizmusában azonban több izoenzim is részt vehet. Zárójelben a gyógyszerkincs metabolizált mennyiségét tüntettük fel százalékban.

Az izoenzimek előfordulása, vagyis a heterogenitása nemcsak a CYP rendszer enzimjeire jellemző. Gyakorlatilag a gyógyszer-metabolizmus I. Az izoenzimeket hosszasan lehetne sorolni. A strukturális diverzitás oka, hogy a metabolizáló enzimrepertoár környezetspecifikus, különböző környezetben az egyes izoenzimek más-más evolúciós előnnyel rendelkeznek, mert az izoenzimek szubsztrátspecifitása eltér.

Az izoenzimek felismerése több területen máris jelentősen előrevitte hány méteres bikatálca a gyógyszerhatás és -mellékhatás megértésében. Az enzimindukció is számos gyógyszer-interakció forrása lehet, de még súlyosabb interakciók jöhetnek létre, ha egy gyógyszer egy másik metabolizmusát gátolja.

Ilyenkor általában egy specifikus izoenzim gátlásáról van szó. A kereskedelemben elérhető, tisztított CYP izoenzimek ma már lehetővé teszik a klinikai bevezetés időszaka előtt e fontos interakciók in vitro felismerését.

Számos klinikailag fontos interakció tartozik ide. A ketoconazol és az erythromycin gátolja a terfenadin metabolizmusát. Ilyenkor a CYP3A izoenzim metabolikus interakciója életveszélyes ventricularis arrhythmia kialakulásához vezethet. Nemcsak a gyógyszereknek lehet ilyen enzimgátló hatásuk.

A grapefruitban lévő bioflavonoidok szintén hatékony gátlói a CYP3A izoenzimeknek. Ennek megfelelően grapefruitból készült gyümölcslé fogyasztása a dihydropyridin jellegű kalcium-csatorna-blokkolók hatásának megnyúlásához vezethet.

Az izoenzimek nagy száma nemcsak a metabolizáló nyombél membránja, hanem a gyószertranszporter molekulákra is jellemző. Enzimindukció Az as években ismerték fel, hogy a gyógyszer-metabolizmusért felelős kulcsenzim, a citokróm P P mennyisége és katalitikus aktivitása egyes xenobiotikumok hatására növekszik.

A jelenséget enzimindukciónak nevezték el, és mára már világossá vált, hogy gyermekei voltak megfigyelt jelenség része annak a védekező mechanizmusnak, amellyel a szervezet meggátolja, hogy potenciálisan toxikus, lipofil vegyületek a szervezetben felhalmozódjanak. Az enzimindukció jelensége egyaránt érinti az I. Az enzimindukció mechanizmusa mindaddig rejtélyes volt, amíg meg nem ismerték az úgynevezett xenobiotikus szenzorok működését.

A receptorok struktúrájukat illetően eltérnek egymástól. Az Ah egy citoszolikus transzkripciós faktor, a CAR és a PXR viszont kémiai nyombél membránja alapján a szteroidreceptorok családjába tartoznak. Működési elvük lényegében azonos. Jellegzetességük, hogy — szemben más receptorokkal — a vegyületek széles köre képes aktiválni őket, aktivált formájukban a DNS egy-egy felismerő szakaszához kötődnek, és a kötődés következtében az adott vegyület metabolizmusát és transzportját végző fehérjék szintézise elindul, illetve felgyorsul.

Az Ah receptor jelentősége elsősorban toxikológiai jellegű, mivel ligandjai a policiklikus aromás szénhidrogének, amelyekből az I.

Az Ah receptor aktiválódása a CYP1 családba tartozó enzimek indukciójával jár. Gyógyszerek inkább másik két nyombél membránja keresztül indukálnak, a phenobarbital például a CAR receptoron keresztül, a rifampicin a PXR receptorhoz kötődve gyorsítja meg a saját és más vegyületek metabolizmusát, illetve eliminációját.

Érdekes ezzel kapcsoltban megjegyezni, hogy a CYP3A4 és az MDR1 szubsztrátspecifitása nagymértékben átfedi egymást, ami újabb érv amellett hogy a két rendszer kiegészítő, úgynevezett tandem funkcióban működik egymással.

Az enzimindukció ismerete több szempontból fontos. Az egyik a terápiás dózis megválasztása. Erre jó példa a carbamazepin, egy szűk terápiás szélességű antiepileptikum, amelynek felezési ideje a kezelés kezdetén 36 óra, ami az enzimindukció következtében néhány hét múlva akár 12 órára is csökkenhet. Ezt a tényt figyelembe is veszik, miszerint a kezelés folyamán fokozatosan növelik a dózist. Az enzimindukció toxikológiai jelentőségét szemlélteti a következő két példa.

nyombél membránja anzeichen fur giardien bei katzen

A krónikus alkoholfogyasztás indukálja a CYP2E1 enzimet, amely egyben felelős a paracetamol toxikus metabolitjának a keletkezéséért is. Ennek megfelelően krónikus alkoholisták nagyobb veszélynek vannak kitéve az egyébként recept nélkül is kapható paracetamoltartalmú készítmények használata esetén. A másik példa a dohányzás, amely — feltehetőleg a füst benzpiréntartalma miatt — jó indukáló hatású.

Patkányokat naponta 24 órán át dohányfüstben gazdag levegőben tartva nyombél membránja néhány nap múlva szeresére fokozódik a tüdő monooxigenáz-enzimeinek aktivitása.

Feltételezik, hogy a dohányzással bejutó kátrányanyagok kedvezőbb lehetőséget teremtenek arra, hogy a környezeti potenciális karcinogének a gyorsabb metabolizmus révén valós karcinogénné alakuljanak a dohányosok szervezetében. Ez megmagyarázza, hogy a dohányzás okozta bronchuscarcinoma gyakorisága nagyobb a jobban indukált egyedekben.

Az enzimindukció számos gyógyszer-interakció nyombél membránja is lehet. A rifampicin nemcsak a saját, hanem a vele esetleg együtt szedett oralis fogamzásgátló tabletta szteroid komponenseinek a metabolizmusát is meggyorsítja, ami a fogamzásgátló hatás megszűnéséhez vezethet.

Terápiásan is próbálják hasznosítani az indukciót újszülöttkori sárgaságban icterus neonatorum az epefesték konjugációjának fokozására vagy hasonló célból Gilbert-kórban konjugálatlan hyperbilirubinaemia. A gyógyszerek kiürülése a szervezetből A gyógyszerek farmakológiai hatása a szervezetből történő kiürülésükkel az esetek többségében megszűnik. Még a kiürülés előtt inaktiváló szerepet játszhat a metabolizmus különösen a konjugáció vagy a gyógyszerek raktározása néhány szervben, szövetben zsírszövet, csont, reticuloendothelialis rendszer, nyombél membránja, máj, tüdő.

A raktározás ilyenkor más helyeken történik, mint ahol a farmakológiai hatás létrejön.